Az alacsony dózisú mellkas CT a tüdőben lévő kis gócokat is kimutatja, kontrasztanyag nélkül (sematikus ábra).
Mit igazolnak a nagy klinikai vizsgálatok?
A holland–belga NELSON randomizált vizsgálatban mintegy 15 800, 50–74 éves, dohányzó vagy korábban dohányzó résztvevőt soroltak szűrt és nem szűrt csoportba. A rendszeres alacsony dózisú CT-szűrés a férfiaknál 10 év alatt 24%-kal csökkentette a tüdőrák okozta halálozást (relatív kockázat 0,76).[1]
A hazai HUNCHEST-II program 4215 nagy kockázatú magyar résztvevőjénél a szűréssel felfedezett tüdődaganatok 60,7%-a I. stádiumú volt, vagyis korai, jó eséllyel gyógyítható állapotban került felismerésre – szemben a nem szűrt betegeknél jellemző, jóval előrehaladottabb stádiumokkal.[3]
Kinek ajánlott a tüdőszűrés?
Az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatások Munkacsoportja (USPSTF) 2021-es, „B” fokozatú ajánlása szerint évenkénti alacsony dózisú CT-szűrés javasolt:[2]
- 50–80 éves felnőtteknek,
- akiknek dohányzási előzménye legalább 20 „csomagév”,
- és jelenleg is dohányoznak, vagy az elmúlt 15 évben szoktak le.
Mi az a csomagév? A naponta elszívott dobozok száma szorozva a dohányzással töltött évek számával. Például napi 1 doboz 20 évig = 20 csomagév; napi fél doboz 40 évig szintén 20 csomagév.
Az ajánlás szerint a szűrés abbahagyható, ha a leszokás óta 15 év eltelt, vagy ha egyéb betegség jelentősen korlátozza a várható élettartamot, illetve egy esetleges gyógyító célú műtét elvégezhetőségét.[2] Dohányzási előzmény nélkül a rendszeres CT-szűrés hasznossága nem igazolt – ha bizonytalan, beszélje meg háziorvosával.
A szűrés korlátai – amit érdemes tudni
- Álpozitív eredmény: a CT gyakran talál apró tüdőcsomókat, amelyek többsége jóindulatú. A NELSON-vizsgálatban a szűrővizsgálatok 2,1%-a volt pozitív, és ezeknek kevesebb mint fele bizonyult ténylegesen daganatnak.[4] Egy csomó tehát önmagában nem jelent rákot – gyakran csak kontroll CT szükséges.
- Túldiagnózis: előfordulhat olyan lassan növő elváltozás felismerése, amely élete során nem okozott volna panaszt.[4]
- Sugárterhelés: az alacsony dózisú protokoll sugárterhelése töredéke egy hagyományos mellkas CT-ének; a NELSON-vizsgálat számításai szerint a többéves szűrésből eredő többletkockázat nagyon alacsony.[4]
- A szűrés nem helyettesíti a leszokást: a tüdőrák kockázatának csökkentésében a dohányzás abbahagyása a leghatékonyabb lépés.
Tünetek esetén ne szűrésre várjon: vérköpés, tartós köhögés, megmagyarázhatatlan fogyás, mellkasi fájdalom vagy légszomj esetén forduljon háziorvosához vagy tüdőgyógyászhoz – ilyenkor diagnosztikus kivizsgálásra van szükség.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
- A vizsgálat kontrasztanyag és tű nélkül, hanyatt fekve történik, néhány másodperces légzésvisszatartással.
- Maga a felvétel percek alatt elkészül; éhgyomorra nem kell érkezni.
- Fém tárgyakat (nyaklánc, melltartó fémkapoccsal) a mellkas területéről le kell venni.
- Várandósság vagy annak lehetősége esetén jelezze előre.
- Hozza magával korábbi mellkasröntgen- és CT-leleteit – az összehasonlítás sokat segít a csomók megítélésében.
- A felvételeket radiológus szakorvos értékeli, a lelet az EESZT-be kerül.
Mennyibe kerül a tüdőszűrés Kecskeméten?
Alacsony dózisú (low dose) mellkasi natív CT: 39 500 Ft · mellkasi szűrővizsgálat (low dose mellkas CT és calcium score a szívkoszorúerek meszesedésének mérésével): 79 000 Ft. Teljes árlista: Árlista. CT vizsgálathoz orvosi – legalább háziorvosi (ambuláns) – javaslat szükséges.
Foglaljon időpontot tüdőszűrésre
Gyors időpont, várólista nélkül – Egészséggyár Kecskemét, László Károly u. 16. Kérdés esetén hívjon minket bátran. Orvosi javaslat szükséges: CT vizsgálat csak orvosi javaslatra végezhető – ehhez legalább háziorvosi (ambuláns) javaslat kell, kérjük, hozza magával.
Ez az oldal általános tájékoztatást nyújt, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és tanácsadást. A tartalom nemzetközi radiológiai és szakmai irányelvek, valamint lektorált szakcikkek alapján készült; a hivatkozott források az oldal alján találhatók. Utolsó frissítés: 2026. október 27.
Tudományos források
- de Koning HJ, van der Aalst CM, de Jong PA, et al. Reduced Lung-Cancer Mortality with Volume CT Screening in a Randomized Trial (NELSON). N Engl J Med. 2020;382(6):503–513. doi:10.1056/NEJMoa1911793
- US Preventive Services Task Force; Krist AH, Davidson KW, Mangione CM, et al. Screening for Lung Cancer: US Preventive Services Task Force Recommendation Statement. JAMA. 2021;325(10):962–970. doi:10.1001/jama.2021.1117
- Kerpel-Fronius A, Megyesfalvi Z, Bogos K, et al. HUNCHEST-II contributes to a shift to earlier-stage lung cancer detection: final results of a nationwide screening program. Eur Radiol. 2024;34(5):3462–3470. doi:10.1007/s00330-023-10379-8
- Schillebeeckx E, Lamote K. Lung cancer screening by volume computed tomography: thriving to high performance. Breathe (Sheff). 2021;17(4):210063. doi:10.1183/20734735.0063-2021
